2022. április 30.

2.évad 64.rész - soha nem is lesz

Sziasztok!

Hogy vagytok? Remélem, Mindannyian nagyon jól vagytok és örültök a kora tavaszias időnek. Melegebbnek kellene lennie, de ez van, ezzel kell dolgoznunk. Jelentkezésem oka, hogy meghoztam Nektek a történet folytatását. Lassan, de biztosan haladunk a végjáték felé - gondoltam szólók - de még azért nem kell temetni a történetet. Jó szórakozást a részhez! :) 
Az érettségizőknek kitartást, ha a négy év alatt tanultatok, nem lesz semmi baj :) 
Aki pedig ma este velem együtt 5SOS koncertre megy, annak nagyon jó szórakozást! :) 

Puszi: Emily 


Húsvét


07.07.

~ Emily ~

Az utóbbi két napunk nyugodtan telt. A délutáni sétáláson kívül nem mentünk sehova, és nem is jött hozzánk senki. Csak hármasban voltunk, gondját viseltük Darcynak és pihentünk. Olyan jó volt így lenni, azt kívántam, bár így maradhatnánk örökre.

Harry karja a derekam körül pihent, ahogy egymás mellett feküdtünk az ágyban. Csak pár percet pihentünk így, mikor meghallottuk a kis hercegnőnk halk sírását a bébiőrön keresztül. Felsóhajtottam. Megint észrevette, hogy nem vagyunk ott vele.

       Megyek én – Haz felült az ágyban.

       Köszi – hálásan pillantottam rá. Lehunyt szemmel hallgattam, ahogy elhagyja a szobát.

       Mi a baj Hercegnőm? – szerelmem hangja jött a bébiőrön keresztül. Valószínűleg felvette őt, mert abba maradt a sírás. – Kezded kihúzni Anyunál a gyufát, ki fog minket hajítani, ha nem hagyod abba – kuncogni kezdtem. Valamiért nem akart most aludni, egyébként jó baba volt, sose dobtam volna ki.

Felültem az ágyban, majd én is bementem a babaszobába. Jöttömre szerelmem felkapta a fejét.

       Gyere, vigyük át hozzánk – a hálónk felé biccentettem.

       Biztos? – húzta fel a szemöldökét.

       Igen – határozottan bólintottam.

Visszasétáltunk a szobába immár hárman. Hazza letette a kicsit az ágy közepére, én pedig körbe párnáztam. A két oldalára feküdtünk és csak figyeltük őt. Odaadtam neki az ujjam, amire azonnal ráfogott. Lecsuktam a szemem és élveztem a lágy baba illatot, ami a helyiségben terjengett. Nedvességet éreztem az ujjamon, mire kinyitottam a szeme. Darcy a szájához emelte a kezét az ujjammal együtt.

       Megeszed Anyu ujját? – gügyögött neki Harry.

       Nemrég ettél még mindig éhes vagy? – szálltam be én is.

       Mi mit fogunk enni? – kérdezte göndörke.

       Nem tudom – sóhajtottam fel – Van itthon tojás?

       Hát, nekem van kettő – vigyorgott.

       Jaj, ne fárassz! – átnyúltam a lányunk felett és meglöktem a vállát.

       Bocsi, kihagyhatatlan volt – még mindig vigyorgott, mire csak megforgattam a szemem – Megnézem, mi van itthon – legördült az ágyról, majd kisétált a szobából. Darcy még mindig az ujjamat rágcsálta az éles ínyével. Hamarosan vennünk kell pár rágókát, ha elkezdenek jönni a fogai, nem fogom odaadni neki az ujjaimat. Remélem, későn kezd majd fogzani, az nem lesz egy séta galopp, már előre félek tőle.

Léptek zaja szűrődött be a szobába és hamarosan megjelent Hazza. Leült az ágyra, ezután elsorolta, mi van itthon.

       Nem tudom miért, de melegszendvicset szeretnék enni – szólaltam meg.

       Rendben, akkor elkészítem a rendelését – kacsintott rám.

       Megyünk mi is – elvettem a kezem a kicsitől és adtam neki egy cumit.

       Maradjatok csak – pillantott rám.

       Nem – megráztam a fejem – Ketten gyorsabbak vagyunk, aztán pedig úgyis pakolnod kell – nem akartam szomorúnak tűnni, de ez nem sikerült. Szerencsére szerelmem figyelmen kívül hagyta a dolgot.

       Jó, legyen – sóhajtott fel.

Felvéve a kis hercegnőt átsétáltunk a konyhába, ahol a kislányunkat beletettem a babahordozóba. Miközben készítettük az ebédet, beszéltünk a kicsihez, szerette a hangunkat hallgatni. Néha válaszolt nekünk a saját kis nyelvén, nagyon cuki volt. Amikor leültünk ebédelni, kettőnk közé tettük Darcyt.

       Mikor lehet majd rendes ennivalót adni neki? – figyeltem fel Harry hangjára.

       Lassan meg lehet próbálni a pépes dolgokat, de még foga sincsen, szóval nem siettetném – feleltem, mielőtt beleharaptam a melegszendvicsbe. Érdekes lesz majd megismertetni a különböző ételekkel. Remélem, nem lesz akaratos és tudom szépen etetni.

       Em – Haz megérintette a karomat.

       Tessék – felé pillantottam.

       Elgondolkoztál – szólalt meg.

       Igen, csak arra gondoltam, milyen lesz majd kanállal etetni – magyaráztam.

       Csak Liam meg ne tudja! – vigyorgott rám, mire én is elmosolyodtam.

       Amúgy, te engedted, hogy etessenek? – érdeklődtem.

       Nem tudom – megrázta a fejét – Nem emlékszem. Miért?

       Én nem engedtem, hogy etessenek.

       Ez nem lep meg – felé fordultam felhúzott szemöldökkel.

       Ne csinálj úgy, mintha te nem lennél akaratos – szúrtam oda.

       Meg fogom kérdezni Anyut, milyen voltam – mondta kissé sértődötten.

       Jól van, tegyél úgy – eldöntöttem, inkább nem állok bele a vitába.

Megettem kettő melegszendvicset, aztán ittam egy kis teát és elpakoltam magam után. Harry még evett, ezért nem vettem ki a kis hercegnőt a babahordozóból.

       Ha végeztél, hozd majd be a szobába Darcyt – pillantottam rá.

       Oké – mondta két falat között.

Visszasétáltam a hálónkba, ahol ránéztem a telefonomra. Macytől várt egy üzenet:
„Rendben, akkor holnap délután megyek M”
Elmosolyodtam. Mivel barátnőm itt volt Manóval, aki holnap szintén visszautazott a turnéra, Mac pedig Coventrybe ment volna, megbeszéltük, hogy elugrik hozzánk. Úgy terveztük itt marad egy napot, nem mostanában voltunk így kettesben és már nagyon hiányzott.
„Oké, várunk Em”
Elküldtem az üzenetet, azután visszatettem a telefonom az éjjeliszekrényre. Felsóhajtva ledőltem az ágyra. Hamarosan léptek zajára lettem figyelmes és hangokat is hallottam:

       Gyere, most bemegyünk Anyához – Haz belépett a szobába, kezében a lányunkkal – Jól vagy? – hangja aggódóvá vált, amint meglátta az ágyon fekvő alakomat.

       Igen – bólintottam.

       Bevigyem a szobájába?

       Ne, maradjon itt, nem hinném, hogy aludna már a következő etetésig – elnyomtam egy ásítást. Szerelmem letette a picit a párnák közé és lefeküdt mellé. Megfordultam, hogy lássam őket. – Nem kezdesz el pakolni? – pillantottam rá.

       Még nem – közelebb csúszott Darcyhoz és látványosan beleszippantott a levegőbe – Meddig lesz ilyen cuki illata? – elmosolyodtam, összetalálkozott a tekintetünk.

       Amíg be nem kakil – vigyorogtam rá.

       De most komolyan.

       Nem tudom, még egy ideig biztosan – a mocorgó kicsikénket figyeltem.

       Szerinted is gyönyörű? – rajongva nézte Darcyt. Imádom, hogy ennyire szereti őt.

       Igen, de mi elfogultak vagyunk, mert ő a mi kisbabánk – kiköpte a szájába lévő lila cumit és nyöszörögni kezdett.

       Mi a baj? – egyszerre kezdtük simogatni a pocakját.

       Éhes vagy? – kérdezte tőle Harry. Halkan sírva mocorgott, ezért felvettem az ágyról. Magamhoz öleltem, de a sírás egyre csak erősödött.

       Megfogod, amíg levetkőzőm? – szerelmem felé nyújtottam a kis hercegnőnket.

       Persze – lelkesen elvette tőlem, majd a szájába adta a cumit, hátha kibírja még egy kicsit.

Hamar szabaddá tettem a melleimet és kényelmesen elhelyezkedtem az ágyon. Harry a kezembe adta a kicsit, akit sietve etetni kezdtem. Gyorsan csend lett, illetve csak azt lehetett hallani, ahogy mohón eszik. Haz az ágyon fekve figyelt minket.

       Nem akarlak piszkálni, de mikor fogsz pakolni? – érdeklődtem.

       Miért erőlteted?

       Mert ha az utolsó pillanatban kapkodva fogsz neki, biztos itthon hagysz dolgokat – magyaráztam.

       Oké – drámaian felsóhajtott és felült az ágyban.

       Ne legyél rám mérges, csak jót akarok – jelentettem ki.

       Tudom – morogta, ahogy felállt az ágyról és a szekrényekhez ment. Olyan, mint egy nagy gyerek. Elvigyorodtam. – Olyan, mintha azt akarnád, hogy elmenjek – motyogta, de meghallottam.

       Egyáltalán nem akarom ezt, de tudom, hogy muszáj menned – szólaltam meg.

       Anyu mikor jön? – elterelt minket ettől a témától, tudtam, ez rosszul érinti, de ő hozta fel.

       Nem jön, vagyis egyelőre nem, látni akarom, hogy boldogulok egyedül – válaszoltam, mire visszafordult hozzám.

       Biztos vagy benne? – húzta fel a szemöldökét.

       Igen – bólintottam – De ha nem bírom, azonnal jön, így beszéltük meg – tettem hozzá. Amúgy, nem tervezem hívni, nagyon meg akarom oldani egyedül. Mások három, négy gyerekkel is elbírnak.

       Nem kell senkinek sem hősködnöd – mondta.

       Tudom – pillantottam rá – Egyébként, holnap délután Macy eljön, és csak másnap megy haza.

       Őt szervezted be?

       Nem – megráztam a fejem – Csak nem mostanában voltunk együtt és mivel úgyis itt van, gondoltuk, kicsit később megy haza – magyaráztam.

       Akkor csaj buli lesz – állapította meg.

       Igen, csak pia és vetkőző pasik nélkül – helyeseltem.

       Vetkőzök én neked – mire kimondta, a felsőjét már le is dobta.

       Szuper, de majd azután, hogy letettem aludni Darcyt – lenéztem rá, csukott szemmel szopizott.

       Komolyan? – rá emeltem a tekintetem, meglepettnek tűnt.

       Igen – vigyorogtam rá.

       Oké, addig mondd meg, hol van a Ramones felsőm – kérte.

       Szerintem a szárítón, még nem volt időm kivasalni – húztam el a számat.

       Nem gond – legyintett – Intézem – kiment a szobából.

Nem ért vissza, mire a kicsi befejezte az evést. Letettem őt az ágyra, felöltöztem, aztán a babával együtt a keresésére indultam. A nappaliban a vasalóval ügyködve találtam rá. Pár percig bámultam, ahogy gatyában vasalt. Imádom, ha egy pasi házi munkát végez.

       Szerintem cseréljünk – ajánlottam.

       Oké – a kezébe adtam a kis hercegnőnket, és egy fehér pelenkát terítettem szerelmem vállára.

Gyorsan kivasaltam a felsőjét, meg a többi várakozó cuccot, ha már be volt kapcsolva a vasaló. Amíg én ezt csináltam, ők a kanapén ültek, Haz ringatta a kislányunkat, aki csak hamar elaludt. Eltettem a ruhákat, míg ő bevitte a szobájába a picit.

       Rossz helyen van az a teknős – szólalt meg kissé bosszúsan.

       Megint felrúgtad? – elnyomtam egy vigyort.

       Aha – folytatta a pakolást a bőröndjébe.

       Ennél jobban nem tudom a szoba közepére tenni – tájékoztattam – Segítsek valamiben?

       Nem kell – ledőltem az ágyra és figyeltem, ahogy teszi el a cuccait.

Elnyomott az álom. Arra ébredtem, hogy pisilni kell. Sietve kimentem a mosdóba, majd vissza a szobába. Hazza az ágy másik felében feküdt, de nem aludt. Visszabújtam mellé.

       Mióta alszom? – kérdeztem a vállába motyogva.

       Úgy egy órája – átölelt – Egy kicsit én is aludtam.

       Mikor kapom meg a vetkőző számot? – motyogtam.

       Nem értem – felemeltem a fejem és elismételtem – Akár most is – felelte.

       Kérem – felültem, így ki tudott mászni az ágyból – Milyen zenei aláfestést kérsz hozzá? – az éjjeliszekrényen lévő telefonomért nyúltam.

       Rád bízom – vigyorgott, ahogy az ágy elé állt.

Az I’m too sexy című dalt választottam neki. Megismerte, már a dallamából és szexin kezdett táncolni rá. Az ágy végébe másztam, meg szerettem volna érinteni, de nem hagyta.

       A-a – felemelte az ujját és azzal fenyegetett – Semmit a kéznek! – szólt rám.

Sértődötten kereszteztem a kezeimet a mellkasom előtt, mire csak megforgatta a szemét. Hátat fordítva nekem levette a felsőjét, miközben a csípőjét körkörösen mozgatta. Kihasználtam, hogy nem figyel és végig simítottam a hátán. Azonnal megfordult, ám ezúttal hagyta, hogy hozzá érjek. Kigomboltam a nadrágját, amitől aztán ő maga szabadult meg. Új dal indult, amit sietve leállítottam, visszatérve Harryhez, az ágyba húztam. Megcsókoltam, miközben a hátam a matrachoz ért, ő pedig a testével teljesen betakart. Nem maradt tétlen, igyekezett megszabadítani a szoknyámtól.

       Ugye a többi vetkőző fiúval nem csinálsz ilyet? – kérdezte két csók között.

       Még sosem volt dolgom olyan fiúval – vallottam be.

       És már soha nem is lesz – újra megcsókolt – Be kell érned az én amatőr műsorommal.

       Nem vagy amatőr, igazán kívánatos a műsorszámod – az ajkamba haraptam.

       Szexi, amikor ezt csinálod – megismételtem – Most el akarsz csábítani? – húzta fel a szemöldökét.

       Azt hittem, azon már túl vagyunk – Darcy sírására lettem figyelmes, a bébiőrből jött. Finoman eltoltam magamtól szerelmemet.

       Majd én, maradj itt, ne menj sehova! – kérte legördülve az ágyról, mire elnyomtam egy vigyort.

Míg oda volt, csörögni kezdett a telefonja, az anyukája hívta. Vacilláltam felvegyem-e, de úgy döntöttem, inkább nem. Haz énekelt a kis hercegnőnknek, azt hallgattam a bébiőrön keresztül.

       Anyud telefonált – mondtam, mikor visszajött a szobába.

       Felvetted? – felmászott az ágyra.

       Nem – megráztam a fejem. A telefonért nyúlt, azt hittem, visszahívja, de gyorsan letette a szekrényre.

       Majd visszahívom később – szólalt meg – Hol is tartottunk? – fölém mászott.

       Szívesen emlékeztetlek – elmosolyodva megcsókoltam.

 
Csendben egymást ölelve feküdtünk az ágyon. Az összegabalyodott lábaink kint voltak a takaró alól.
Harry ajka a homlokom és a hajam találkozásánál pihent. Ez most jobban ment, mint legutóbb, nem fájt, de egy kicsit még mindig furának hatott. Kicsit olvastam a témában, úgy tűnik, én azok közé tartozom, akiknél nem zavartalan a nemi élet újra kezdése. De mindenki azt írta, nem szabad feladni, azonban idő kell, míg ugyanolyan lesz, mint a szülés előtt. Harry elmozdult mellőlem, ami megzavart. Kíváncsian pillantottam felé.

       Nagyon rossz volt? – nézett rám. Kissé elpirultam, miközben a fejemet ráztam. – Szeretnéd ha? – a fejével lefelé biccentett.

       Nem – ismét a fejem ráztam, Haz telefonja rezegni kezdett, ami elterelte a figyelmét.

Felvette, én pedig legördültem az ágyról, felkaptam némi ruhát és a mosdó felé vettem az irányt. Miután végeztem ott, a babaszobába mentem. Darcy még aludt, amit furcsállottam, lassan már éhesnek kellett volna lennie. Én viszont egy kicsit éhes voltam, ezért a konyhába mentem. Maradt melegszendvics, amiből egyet megmelegítettem. Vettem elő hozzá ketchupot, mert úgy megkívántam. Felét megettem, mikor megjelent Hazza a konyhában.

       Én hagytam, hogy Anyu etessen – szólalt meg.

       Ez jó hírÚgyis annyira rád hasonlít.Nem sír még? – pillantottam rá.

       Nem – megrázta a fejét.

       Te nem vagy éhes? – kérdeztem két falat között.

       Nem, én jól beebédeltem – leült az asztalhoz, míg én megettem a maradék kaját.

Harry végig bámult, amit nem tudtam mire vélni. Miután végeztem, visszamentünk a hálónkba. Az ágyon fekve elnyomott az álom, de nem aludtam sokáig, mert Darcy sírása felkeltett. Felültem az ágyon.

       Behozom – Haz már talpon volt.

       Köszi – kómásan motyogtam.

Előkészültem az etetéshez, amíg szerelmem behozta a kicsit. Nagyon sírt, meg se próbáltam megnyugtatni, gyorsan etetni kezdtem. Ahogy evett, a vöröslő arcát simogattam. Síráskor gyorsan vörös lesz és csak lassan tér vissza a szép kis szín az arcára.

 ~ * ~ * ~ * ~ * ~

Harry délelőtt visszautazott a turnéra. Sokszor megölelt és rengeteg puszit adott nekem és Darcynak is. Úgy éreztem, nem akar itt hagyni minket. Ez egyrészről tetszett, másrészről aggasztott. Remélem, a fiúk elterelik a figyelmét.

       Tizennyolc nap múlva találkozunk – átölelt ki tudja hányadik alkalommal. Ez most jóval rövidebb idő lesz nélküle, mint az előző időszak volt. Örülök, hogy Dél-Amerikában nincs túl sok ország.

       Meg tennél nekem valamit? – kérdeztem a fejemet a mellkasába fúrva.

       Bármit – vágta rá.

       Érezd jól magad a mi kedvünkért – szorosabban öleltem. Szeretném, ha a rajongók azt a Harryt látnák, akit megszoktak.

       Rendben – elhúzódott tőlem – Ideje mennem – a szemeimbe bámult.

       Vigyázz magadra! – kértem.

       Mindig – megcsókolt.

Besétáltunk Darcyhoz a szobájába. Aludt, de Haz azért megpuszilta és megsimogatta a kis fejét. Egy nagy bőrönddel és egy táskával felszerelkezve elhagyta a házat. Örültem, hogy Macy nem olyan sokára megérkezett, mert rossz érzés volt egyedül lenni.
A hálónkban feküdtem, mikor megszólalt a telefonom. Sietve felvettem.

       Szia, Cicalány! Beengedsz? – Mac vidám hangja jött a vonal túlsó oldaláról.

       Szia! Persze, mindjárt megyek – felugrottam az ágyból és hamar beengedtem szőke barátnőmet.

       A Kicsi? – kérdezte beérve a házba.

       Alszik, de gyere, bemegyünk hozzá – Darcy békésen aludt, ezért nem maradtunk sokáig a szobájában. Letelepedtünk a nappaliban, miután barátnőm cuccait bevittük a vendégszobába.

       Kérsz valamit? – pillantottam rá.

       Nem – megrázta a fejét.

       Készítek teát, te is kérsz? – álltam fel.

       Igen – követett a konyhába.

Míg a teát készítettem, magamon éreztem szőke barátnőm tekintetét.

       Mi az? – zavartan mosolyogva néztem rá.

       Semmi – ismét csak a fejét rázta.

       Macy – szóltam rá.

       Van valami oka, hogy nem hordod a gyűrűt? Talán még se tetszik? – kérdezte.

       Dehogy! – tiltakoztam – Imádom, de nem szeretném folyton takarítgatni, mert mindenféle cucc rámegy – magyaráztam.

       Értem – úgy tűnt elégedett a válasszal – Egyébként, mikor kért meg? – nézett rám kíváncsian.

       A kórházban, miután magamhoz tértem a szülés után – feleltem. Szőke barátnőm nagyon meglepődött.

       Tényleg? – döbbent volt – Azt hittem, nem rég kért meg, és ezért nem mondtad. Jól titokban tartottátok.

       Igazából rögtön nem akartuk elmondani Apu miatt. Aztán Harry családja eljött és bejelentettük. Apunak egy hete mondtuk el, mikor otthon voltunk. Legutóbb pedig nektek – meséltem.

       A te családod még nem is tudja? – csodálkozott az anyaági rokonaimra gondolva.

       Nem – megráztam a fejem – De egyelőre nem is fontos, nem mostanában fogunk összeházasodni – visszafordultam a forrásban lévő vízhez. Míg elkészítettem a teákat, Mac semmit se szólt.

       Tessék – megfordulva elé tettem a csészét.

       Köszi – rám mosolygott – Amúgy, akartok egyáltalán esküvőt? – húzta fel a szemöldökét.

       Igen, de most sokkal fontosabb dolgaink is vannak. Először ezt a turnézós időszakot szeretném valahogy túlélni.

       Oké, de utána megint lesz újabb album és újabb turné – mondta ki a nyilvánvalót.

       Tudom – sóhajtottam fel.

       Amikor múltkor itt voltunk és azt mondtad szeretnétek velünk beszélni valami fontosról, azt hittem, azt fogjátok mondani, hogy Harry kilép a bandából – félre nyeltem a teát és erősen köhögni kezdtem, még a könnyem is kicsordult.

       Ilyet ne is mondj! – szóltam rá – Miattunk nem hagyhatja abba, azt nem engedem neki.

       Oké – barátnőm kissé fura hangsúllyal beszélt.

       Szereti ezt csinálni, nem akarom, hogy le kelljen mondania róla.

       Ezért inkább te mondasz le arról, ami neked fontos?

       Nekem most már Darcy az első, és ha nagyobb lesz, én is dolgozhatok azt, amit szeretnék – osztottam meg vele a tervemet.

       Jól hangzik – mosolygott rám.

 

 

Ha elolvastad, kérlek, jelezd :) 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése