2016. június 29.

39.rész - Azt mondta, ne engedjelek el


Sziasztok!

Szerda van, amit azt jelenti, hogy megérkeztem a történet folytatásával. Remélem, tetszeni fog Nektek :) Úgy néz ki, hogy a nyáron dolgozni fogok - és bár én nagyon szeretném tartani ezt a heti egy részes ütemet -, emiatt előfordulhat, hogy csúszni fognak a részek. Azért remélem, hogy nem lesznek csúszások, de ha mégis, akkor tudjátok, hogy emiatt van, nem pedig azért mert lusta vagyok írni.
Innen is szeretnék gratulálni a magyar csapatnak az EB-n nyújtott hihetetlen teljesítményhez: SZÉP VOLT FIÚK! Nagyon büszke vagyok rátok. Ha még nem láttátok volna, akkor nézzétek meg, kedveljétek és osszátok a videót: David Guetta ft. Zara Larsson - This One's For You Hungary
Jó szórakozást a részhez! :)
Puszi: Emily










~ Emily ~
Mivel a fiúk szünete a tegnapi nappal véget ért, egész délelőtt egyedül voltam a házban. Reggel Harry nem ébresztett fel, így nem tudtam velük menni, amit annyira nem bántam, mert nagyon fáradt voltam. Olvasgatással és kockulással töltöttem az időm nagy részét, de a zene szobában is jártam kicsit. Elkezdtem nézni egy sorozatot. Az Amerikai Horror Story második évadát. Már egy jó ideje készülök megnézni, de még nem jutott időm rá. Az első évadot még az egyik barátnőmmel kezdtem el. Nem bírom a horrort, de ez nagyon bejött, tényleg csak ajánlani tudom. A legtöbb haverom is nézi ezt a sorozatot, így van kivel megbeszélni, mi minden volt a részekben, mi az, ami tetszett és mi az, ami nem. Elmerültem a sorozatban, amikor hirtelen kopogtattak az ajtómon. Nagyot sikítva löktem el magamtól a laptopom. Az ajtó kinyílt és Louis lépett be rajta.
        Szia, Cicalány! – mosolygott rám. Megállítottam a filmet. Isten áldjon hangszigetelés.
        Szia, Louis! – álltam fel, ahogy kikapcsoltam a laptopom.
        Mehetünk?
        Igen – kaptam fel a táskámat – Eleanor jön?
        Igen, kint van a kocsiban – mondta kilépve a folyosóra – Ugye ebédeltél? – pillantott hátra rám.
        Igen – hazudtam rezzenéstelen arccal.
Leértünk a nappaliba, majd az előszobán át elhagytuk a házat.
        Szia, Eleanor! – ültem be mellé az autóba.
        Szia, Emily! – közelebb csúszott hozzám, és megöleltük egymást – Hogy vagy?
        Köszönöm, jól – mosolyogtam rá, ahogy elhúzódtam tőle – És te?
        Én is jól.
        Én is megvagyok, ha esetleg érdekelne valakit – szólt hátra Louis, miközben beindította a kocsit.
        Jól van Nyuszikám, örülünk neki – vigyorodott el Eleanor.
        Nyuszikám, ez de édes – nevettem el magam.
        Megmondtam, hogy ne hívj így mások előtt – úgy tűnt Lou egy kicsit elpirult.
        Bocsi, Édes – a barna hajú lány előre hajolt és adott egy puszit az arcára. Olyan cukik együtt.
Nem sokkal később megérkeztünk a műsor helyszínére. Ahogy befelé tartottunk, egy villanásra láttam Maxet. Vajon, mit csinálhat itt? Az öltözőkbe mentünk, ahol belebújtam a már ott lévő ruhába. Az összes fellépő ruha itt van már. Szerencsére van lehetőség arra, hogy itt megőrzik őket, így nem kell külön hurcolnom a ruháimat. Nagyjából öt perc múlva a színpadon voltam El társaságában.
        Fura, hogy a ruhában nincs piros – jegyezte meg.
        Nem szeretem a pirosat, szóval engem nem zavar – vontam vállat.
        Nem úgy értem, csak valahogy a tangóhoz piros ruhát képzeltem el – magyarázta.
        Én kiegyeztem volna azzal a piros feketével, de leszavaztátok – emlékeztettem.
        Hát… tudod nem állt túl jól.
        Nyugodtan mondd ki, hogy ronda voltam benne, nem sértődöm meg – biztosítottam.
        Oké, előnytelen volt – ismerte be.
        Itt vagyok – kiabálta el magát Louis.
        Oké, akkor kezdhetünk bemelegíteni. Eleanor, kapcsolnál zenét? – pillantottam rá.
        Persze – indult meg a lejátszóhoz – Emily, kéne a lemez.
        Ó, azt kint hagytam, mindjárt hozom – indultam meg az öltözőbe.
Feltúrtam mindent, de nem találtam meg. Elővettem a telefonom és visszamentem a színpadra.
        Nem hoztam el, de ezen is rajta van – adtam Eleanor kezébe – Ez az – mutattam a dalra.
        Oké – mosolygott rám.
        Gyere, Louis, kezdhetjük – intettem a kék szemű srácnak.
Bemelegítettünk, majd jó sokszor eltáncoltuk a teljes számot. Lout egyáltalán nem befolyásolta a barátnője jelenléte. Mindent úgy csinált, ahogy azt tőle megszokott volt és nem nagyon nézte tánc közben Elt. Én ellenben, amikor csak tehettem, rá figyeltem. Úgy tűnt, bejön neki, amit csinálunk. Volt pár pillanat, amikor az volt az érzésem, hogy odaszalad hozzánk és beáll ő is táncolni.
        Na, hogy tetszik? – kérdeztem kíváncsian.
        Szuper, de amikor először lementetek a földre a vége felé, egy pillanatra megijedtem.
        Miért? – ráncoltam össze a homlokom.
        Láttam magam előtt, ahogy Louis rád esik – magyarázta aggódva.
        Ó, ugyan, Louis nem is olyan nehéz – legyintettem. Bár én se szeretném, ha rám esne.
        Ezt leszámítva szuper volt, tetszik – lelkesedett a barna hajú lány.
        Nem bánod, hogy kissé szenvedélyes? – pillantottam rá.
        Úgy tudom, a tangó szenvedélyes tánc – mosolygott rám – És nekem nem lőttétek túl azt a bizonyos határt.
        Ennek nagyon örülök. Nem is tudod, milyen gyomorgörccsel jöttem ezen a héten a próbákra – vallottam be.
        Ne aggódj, túl vagy rajta és a többieknek is tetszett. Ügyes vagy! – hangja őszintének tűnt.
        Jaj, Eleanor, gyere ide! – egy hatalmas ölelésbe zártam a lányt. Ekkor jött vissza Lou a mosdóból.
        Nagy ölelés! – kiabálta el magát majd átölelt mindkettőnket.

~ * ~ * ~ * ~ * ~

Segítettem Niallnek és Liamnek elkészíteni a vacsorát. Tök jól elszórakoztunk, közben arról beszélgettünk, mi történt velük otthon. Vacsora után fent kockultam a szobámban. A srácokról néztem képeket, amikor szembejött velem valami. Harry új tetkója. Egy G betű volt és a legtöbb helyen azt írták, szerintük Gemma miatt van. De már van rajta egy tetkó a nővére miatt. Összeráncolt homlokkal olvastam tovább a megjegyzéseket. Senki sem tudta megmondani konkrétan, mit jelent Hazza új tetoválása, amit állítólag a napokban varratott. Kíváncsi voltam, miért csináltatott már megint egyet. Kikapcsoltam a laptopom és készültem zuhanyozni menni, amikor Harry bejött hozzám.
        Szia, Cica! – hajolt le egy csókra.
        Szia! – motyogtam az ajkaira – Milyen volt a napod?
        Fárasztó – nyögte – Csak arra vágyom, hogy végre aludhassak – ölelt át.
        Épp fürödni készültem, jössz velem?
        Nem, új tetkóm van, még nem érheti víz – magyarázta – De fürödj meg, addig én is megpróbálkozok vele – mosolygott rám.
        Twitteren azt feszegetik, miért varrattál megint – mondtam, miközben levettem a felsőm.
        Sejtettem, hogy ez lesz, olyan kis kiszámíthatóak – hátra fordultam.
        Elmondod, miért csináltattál tetkót? – kérdeztem félve.
        Igen, de nem ma – jelentette ki.
        Miért? – húztam fel a szemöldököm.
        Mert még nem akarom elmondani – válaszolta.
        Miért?
        Még nincs itt az ideje – mondta.
        Ezt most nem értem – ráncoltam össze a homlokom.
        Nem baj Cica, majd megérted – közeledett felém – Amúgy, célod volt, hogy felizgass? – pillantott le a csipkés melltartómra. Jó terelés, de nem jön be.
        Nem állt szándékomban, de lefekszem veled, ha elmondod, mit jelent a tetoválás – néztem fel rá komolyan. Olyan rossz érzésem van.
        Hű, te nagyon kíváncsi vagy – meglepettséget véltem felfedezni hangjában – Ha így folytatod, vén öregasszony leszel – vigyorodott el.
        Ne már – löktem vállba – Mondd már el! – rágtam a fülét.
        Szörnyű vagy – nevette el magát.
        Harry! – mérgesen kereszteztem a karjaimat a mellkasom előtt.
        Emily! – Hazza tükrözte a mozdulataimat, de nem igazán tudott komoly maradni, a mosoly ott bujkált a szája sarkában.
Én nem mozdultam, mereven álltam és szigorú tekintettel néztem őt. Göndörke elröhögte magát.
        Jól van – adta be a derekát – Gemma miatt van.
        De miatta már van egy, vagy nem? – kérdeztem.
        Igen van, de ez nem zárja ki, hogy ne legyen még egy – magyarázta. Lehajtottam a fejem.
        Értem – motyogtam. Megfordultam és megindultam a fürdőbe.
        Em – fogta meg a karom – Mi a baj?
        Nem tudom – sóhajtottam fel.
Csalódottság, düh, szomorúság és még valami furcsa dolog egyvelegét éreztem. Egy apró puszit adott az arcomra.
        Szeretlek és Gemma is bír téged.
        Tessék?! – néztem fel rá.
        Beszéltem vele – mosolygott rám – És olyat mondott nekem, amit még sohasem, ha valamelyik barátnőmről volt szó – magyarázta.
        Harry, könyörgöm, nyögd már ki! Húzod az időt, mint valami idióta kiszavazós műsorban – idegeskedtem.
        Azt mondta, ne engedjelek el – a kezemnél fogva magához húzott és megcsókolt.
        A nővéred furán mutatja ki, ha bír valakit – motyogtam az ajkaira.
        És én, hogy mutatom ki? – csókolt meg újra.
        Elég jól – sóhajtottam fel, majd elléptem tőle – Ma velem alszol? – kérdeztem, ahogy beléptem a fürdőbe.
        Ha szabad – hallottam a hangját.
        Szabad – kiabáltam.

~ * ~ * ~ * ~ * ~

Összepakoltam a cuccaimat és beletettem a táncos tatyómba. Még egyszer átnéztem, minden megvan-e, majd lementem a konyhába. Csináltam magamnak egy szendvicset, amit korai ebédként ettem meg. Lehoztam a táskámat és leültem tévézni a nappaliba. Nem sokkal ezután valaki megnyomta a csengőt. Felugrottam és kinyomtam a tévét. Paul jött értem. Korábban megbeszéltem vele, hogy ma elvisz a próbaterembe. Harrynek meghagytam, hogy oda jöjjön értem és majd onnan megyünk a főpróbára. Muszáj volt elszabadulnom onnan és rúd táncolnom kicsit, már nagyon hiányzott.
Paul nagyon kedves volt velem, gyorsan elvitt a próbateremhez. Odabent ismerősként fogadtak, és szó nélkül kaptam meg a kulcsokat. Mint a villám, úgy öltöztem át. Betettem a srácok Up all night albumát és izgatottan fellibbentem a rúdra. Csináltam pár bemelegítő gyakorlatot, aztán a nehezebb mozdulatokkal bíbelődtem el. Felidéztem néhány korábbi számomat, amelyek minden elemét elgyakoroltam. Boldogsággal töltött el, hogy ezt csinálhattam. Mindig is imádtam táncolni. Ez volt az, ami erőt adott. Életem minden rossz és nehéz pillanatán átsegített. De ami igazi szerelem volt, az mégis csak a rúdtánc. Sohasem akartam vetkőzni hozzá, annál többre tartottam magam. De az a fajta szabadság, ami elöntött a rúdon pörgés közben, azt soha semmi másban nem tapasztaltam. Fura volt, de nagyon imádtam és hajszoltam ezt az érzést. Aztán egy nap sikerült elérnem azt, hogy ugyanezt érezzem, amikor simán táncolok. Kiderült, hogy csak egy nagyszerű partnerre van szükségem, akivel élvezem, amit csinálunk. Innentől kezdve sorra nyertük a versenyeket. Szuper volt, egy valóra vált álom. Természetesen a rúdtáncot sem hagytam abba, de azzal azért jóval kevesebb volt a versenyzési lehetőség.
Egymást váltották a dalok miközben a rúdon gyakoroltam. Bizonyos időközönként szüneteket tartottam, próbáltam nem túlhajszolni magam, mert még Harryvel is próbálnom kellett. Belefeledkeztem a gyakorlásba, így majdnem leestem a rúdról, amikor elkezdett csörögni a telefonom, jóval hangosabban, mint a magnóból szóló zene. Lemásztam a rúdról és felvettem a telefont. Mire fogadtam volna a hívást, Haz letette. Jaj, drágám, nem vagy elég kitartó. Hirtelen kinyílt az ajtó.
        Cica, elkészültél már? – kérdezte Hazza, miközben teljes nyugalommal végig mért. Elpirultam és gyorsan elfordultam.
        Átöltözök – motyogtam zavartan és sietősen elhagytam a helyiséget.
Gyorsan visszavettem a ruháimat, majd megjelentem Harry előtt. Az arcszínem még mindig nem volt normálisnak nevezhető.
        Édes, nem kell zavarban lenned, tudom, hogy rúd táncolsz – simított végig az arcomon.
        Hogy mi?! – néztem fel rá meglepetten.
        Azt mondtam, tudok a rúdtánc szenvedélyedről – ismételte el.
        De mégis honnan?Én nem mondtam neki.Várj! Shane-től tudod, igaz?
        Nem – rázta meg a fejét – Egyszer jöttem próbára, te meg már korábban itt voltál és kicsit meglestelek – vallotta be vigyorogva. Egyszer rúd táncoltam és akkor is lebuktam? Mégis mennyi ennek a valószínűsége?
        Ó – csak ennyit tudtam kinyögni.
        Igen, ó. De nagyon szexi voltál – közelebb lépett hozzám és megcsókolt. Ráálltam a lábaira, míg karjaimmal átöleltem, közben pedig elmélyítettem a csókunkat.
        Miért nem szóltál, hogy tudod? – motyogtam ajkaira.
        Gondoltam, majd kiderül – vont vállat – De titkon azért vártam, mikor állsz elő vele – kereste a tekintetem, ahogy elhúzódott tőlem.
        Van más is, amiről tudsz, de nem tőlem? – fúrtam tekintetemet zöld íriszeibe.
        Nincs – rázta meg a fejét.
        Zavar téged, hogy rúd táncolok? – pillantottam rá félve.
        A reakciómból ezt szűrted le? – kérdezett vissza.
        Nem – most rajtam volt a sor, hogy a fejemet rázzam.
        Úgy láttam, imádod csinálni, szóval nem bánom. De azért remélem, éjszakai klubokban nem lépsz fel vele – nézett rám megerősítést várva.
        Nem, dehogyis! Biztos, hogy nem vetkőznék – tiltakoztam – Bár, egyszer volt egy legénybúcsúm – húztam el a számat.
        Hogy mi?! – Harry szemei kikerekedtek.
        Nyugi, nem volt vészes! Említettük Shane-nel, hogy mi voltunk házasok.
        Az a szerepjátékos izé? – húzta fel a szemöldökét.
        Valami olyasmi – hagytam rá – Szóval, ő egyszer elvett engem, emiatt volt egy legénybúcsúja és hát engem kértek meg, hogy akkor lepjem meg egy kis műsorral – magyaráztam.
        Ez azért egy kicsit… – Haz elhallgatott.
        Nem nagy ügy – legyintettem – Minden a jó ízlés határain belül mozgott. Nem vetkőztem neki, meg ilyenek – magyaráztam.
        Ha annyira nem volt nagy ügy, akkor egyszer nekem is megmutathatnád – pillantott rám kihívóan.
        A tiédbe mást is beletennék – haraptam be az alsó ajkam.
        Tudsz róla, hogy nagyon szexi vagy, amikor ezt csinálod? – lépett közelebb hozzám. Elpirultam és lassan hátrálni kezdtem.
        Tudsz róla, hogy késésben vagyunk? – pillantottam fel az órára.
        Igen és most nagyon bánom, hogy innen nem mehetünk egyenesen haza – mondta, ahogy felvette a táskámat a földről – Gyere! – mosolyogva nyújtotta ki felém a másik kezét.
Viszonoztam gesztusát és elfogadtam felém nyújtott kezét. Gyorsan elhagytuk a helyet, nagyon siettünk a főpróba helyszínére. Áthúztuk a fellépő ruháinkat, aztán a bemelegítés után neki is ugrottunk a rumbánknak. Fura volt, hogy csak ketten vagyunk, mert egész héten minden próbán volt itt velünk még valaki más is, aki megfigyelt minket. Mindenesetre a próba jó hangulatban telt, minden rendben ment.
        Izgulsz már? – kérdeztem Cicust, ahogy a magnóhoz mentem újra indítani a zenét.
        Még nem, majd holnap. És te? – némi kíváncsiságot éreztem ki hangjából.
        Dettó. A műsor előtt fél órával kérdezz majd rá – siettem vissza hozzá.
Felvettük az alapállást és folytattuk a nyugis kis táncolásunkat. Egy kicsit tovább tartottam a próbát, mert ugye sikerült elkésnünk. Szerencsére, senki sem szólt, hogy aggatnánk a színpadon. Visszaöltöztünk és a ruháinkat visszatettük, mert ma még ki is fogják tisztítani őket. Kéz a kézben indultunk meg kifelé az épületből. A Nap lágyan sütött, kellemesen meleg volt, de néhány felhő távolabb már gyülekezett az égen.
        Emily! – hasított a levegőbe egy fiú hangja. Meglepődve fordultam meg és szembe találtam magam egy szőke hajú sráccal.
        Szia, Max! – mondtam szolidan mosolyogva.
        Ő az, ugye? – a hangjában csalódottságot véltem felfedezni. Harry mintha valamiféle fenyegetettséget érzett volna, elengedte a kezem és karját a derekam köré fonta, mintegy védekezésképpen. Cselekedetét ösztönös reakciónak éreztem.
        Attól függ, mire gondolsz – a kezem Haz karjára tettem.
        Miatta nem adsz esélyt nekem? – nézett a barátomra dühösen, mire ő megfeszült mögöttem.
        Harry, nyugi! – szorítottam rá a karjára – Igen Max, most az ő barátnője vagyok – jelentettem ki nyugodtan.
        Az tetszik benne, hogy híres? – köpte a szavakat.
        Állítsd le magad, ehhez semmi közöd sincsen! – figyelmeztettem a szőke srácot. Próbáltam megfordulni és magammal húzni Hazt is. – Gyere Harry, menjünk! – kapaszkodtam a másik kezébe – Gyere! – húztam magammal könyörögve. Szerencsére, utánam jött, nem akart leállni veszekedni, nem hagyta provokálni magát.
        Úgyis el fog hagyni – kiabálta Max az út túloldaláról, ahogy elértünk a kocsihoz.
Ez volt az a pillanat, amikor úgy éreztem, Hazza visszamegy és megveri. Szívem szerint hagytam volna, hogy megtegye, de az eszemre hallgattam, így szerelmem elé álltam. Hirtelen ötlettől vezérelve megcsókoltam. Szinte azonnal éreztem, ahogy az izmai ellazulnak.
        Menjünk haza! – motyogtam az ajkaira – Kérlek – kezdtem könyörgésbe.
        Rendben – alig hallhatóan mondta, majd ráhajolt a számra.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz az első csókunk a nyílt utcán. Alig vártam, hogy végre elhagyjuk a helyet. Nagyjából tíz perce mentünk csak, amikor Cicus megszólalt:
        Köszönöm, hogy felvállaltál, de én miért nem tudok ennek a srácnak a bepróbálkozásáról? – látszott rajta, hogy próbál uralkodni magán.
        Nem tartottam fontosnak, mert értelmes gyereknek tűnt. Úgy éreztem, elsőre is sikerült felfognia, hogy nem akarok tőle semmit – magyaráztam. Azt hittem, normális fiú.
        Mikor találkoztatok?
        Múlthét hétfőn. Max is táncos, ő segített a keringő egyik részletét bemutatni és megtanítani Zaynnek – válaszoltam.
        Utána hívott el?
        Igen. Zayn is ott volt, és őt is megkérdezheted, de normálisan viselkedett. Szóltam volna neked, ha fenyegetőnek éreztem volna – pillantottam felé.
        Lehet, hogy csak azért volt normális, mert nem voltál egyedül – gondolkozott hangosan.
        Most sem voltam egyedül – hívtam fel rá a figyelmét, ahogy bekanyarodtunk az utcánkba.
        Fogtam a kezed, emiatt pöccent be.
        Ebben lehet valami – sóhajtottam fel, miközben megálltunk a feljárón.
        Emily, legközelebb, ha ilyen van, szeretném, ha szólnál nekem – fordult felém.
        Rendben – Haz kinyitotta a kocsi ajtaját és készült kiszállni – Harry, várj! – nyúltam a kezéért.
        Tessék.
        Kérlek, nézz rám! – zöld íriszeit lassan rám emelte – Szeretlek és tudom, hogy nem hagynál el – mondtam, aztán megcsókoltam. Lassan reagált csak, de boldog voltam, mert megtette.
        Én is szeretlek, Kicsim.














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése